Mindenféle növény gombás betegsége ellen segít, ha fokhagyma- vagy hagymafőzettel permetezünk.
Kevesebb gombabetegség lesz, ha más növények között fokhagyma, metélőhagyma vagy vöröshagyma nő. Ezek a vegyes kultúrák hatékony védelmet jelentenek egerek és csigák ellen is.
A földigilisztákat könnyen eltávolíthatjuk a cserepes növényekből, ha a cserepet széléig langyos vízbe állítjuk.
Ha fejjel lefelé gyufákat szúrunk a cserepes növények földjébe, akkor eltűnnek a földibolhák.
Ha az öntözővízbe kevés kormot vagy szivarhamut teszünk, nem lesznek férgek a cserepes növényekben. Legjobb, ha a virágcserépbe legalulra vékony réteget teszünk.
Eltűnnek a férgek a cserepes növényekből, ha gesztenye- vagy diófalevelek főzetének langyos levét használjuk locsolóvíznek.
Ha a fejbőrt ismételten olívaolajjal, borszesszel vagy sebbenzinnel dörzsöljük be, eltűnnek a fejtetűk.
Ha lekaparjuk a gyufa első részét és sajtdarabkákkal keverjük össze, halálos csalétket nyerünk az egerek ellen.
A darázsfészkeket mindig este romboljuk szét, mert ilyenkor a darazsak nagy része a fészekben van és az állatkák kevésbé támadnak. A lógó fészkeket legjobban tűzzel, pl. fáklyával rombolhatjuk szét, a földben levőket öntsük le forró vízzel (védjük magunkat a csípésektől!).
Távol maradnak a darazsak, ha lapos edényekben szalmiákszeszt teszünk ki.
Egy, a szabadba kiakasztott, félig sörrel vagy vízzel hígított gyümölcslével, mézzel vagy cukorral megtöltött, szűk nyakú üveggel megfoghatjuk a darazsakat.
Ha sütőpor és cukor keverékéből készült csalétket teszünk ki a csótányoknak, akkor az elfogyasztás után szétpukkadnak.
Ha uborkahéjat teszünk a csótányok rejtekhelyére, akkor eltűnnek.
Ha üres grapefruit- vagy narancshéjakat félbevágva kiteszünk a földre, akkor este könnyen összegyűjthetjük az alattuk levő csigákat. Káposzta, rebarbara vagy saláta nagy levelei is betölthetik ugyanezt a célt.
Ha kapor nő a babsorok között, nem lesz tetű a babon.
Atkák és gombás betegségek, valamint sokféle károkozó ellen segít a fokhagymagerezdekből vagy hagymából készült teafőzettel történő permetezés (10 dkg/10 liter víz).
A fény sok kártevőt vonz. Ha ég a villany a szobában, ne tartsuk nyitva az ablakokat. Ha a szobában köröző rovartól nem tudunk aludni, akkor az a legjobb, ha a szomszéd szobában felgyújtjuk a villanyt.
Sok kártevő nem bírja a szélsőséges hőmérsékleteket. Ezért megéri pl. a ruhákat egy hideg téli éjszakán az udvaron kiakasztani, s aztán jól fűtött helyiségbe vinni.
Ha a ruhákat tisztán tároljuk, rendszeresen lekeféljük és a napon kiszellőztetjük, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy kártevők áldozatai lesznek.
Ha rendszeresen használjuk a porszívót, sok kártékony rovart egyszerűen eltávolíthatunk a lakásból.
Ha tavasszal keresztet festesz mésszel a kapura, akkor a boszorkányok kerülik a házat, tehénnek a tejét se viszik el.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
Holló károg, havat kér.
Szerencsés az, akinek a körmében fehér foltok vannak.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
Ha Szilveszter éjjelén éjfélkor, amikor harangoznak, lámpákat gyújtasz és asztalt terítesz, és mint leány, magad vagy a szobában, annak a férfinak jelenik meg előtted az árnyéka, aki téged elvesz.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Ha a cseberrudat vagy akármit az életből (udvar) ellopnak, a tehén teje elmegy (elapad).
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Napmenet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik.
Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.
Ó-esztendő estjén, ha minden családtag részére tojást ütsz pohárba, amelyiknek a tojása gyöngyöz, hosszú életű, akié nem, rövid életű lesz.
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.
Ha újév első napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az újévben egy helyre hordják tojásaikat mind és sokat tojnak.
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.