Megszokásból élni valakivel: hazugság. (…) Mindenki úgy csapja be magát, ahogy akarja.
Elmagyarázta, milyen csókolózni azzal, akit az ember szeret. Azt mondta, megszűnik az ember körül a világ. Nem látunk, nem hallunk, nem lélegzünk, nem gondolkodunk, nem emlékszünk.
Egy társ az éjszakában – akármilyen idegen is – az öngyilkosságtól mentheti meg az embert.
Időt vesztegetni nem egy olyan súlyos dolog. (…) Az élet nem egy rohanás, hanem egy célbalövészet. Nem a megtakarított idő számít, hanem az a képesség, hogy a célba találjál.
Csókoljon meg (…). Bármit megtennék a csókjáért. Minden hegyet megmásznék, minden folyón átúsznék, minden sivatagon átkelnék.