Nem a lélek, csak az ég alja változik azok számára, akik a tengeren túlra vándorolnak.
Az embernek szüksége van a benne rejlő rosszra, hogy elérhesse a benne rejlő jót.
Aki emberek közt él, olyan legyen, mint az aranymosó: egy gramm aranyért egy mázsa iszap – ez legyen a számítása!
Az érzelgős emberek már csak ilyenek: mindig a másik ember nyakába zúdítják a problémáikat.
Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem? De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?
Az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször rabul ejti a lelkét.
Ha már meg kell halni, legalább bátran haljunk meg. Ez kiborítja az ellenséget.
Az álmok életben tartják a világot.