Ki írta a Ró

a szerettett emberek emlékeiért.

Az igazság nem tesz annyi jót a világgal, amennyi bajt okoz a látszata.

El kell búcsúzni. Ha az ember nem teszi, örökre szilánkok maradnak a lelkében.

A remény olyan, mint egy üvegszilánk a talpadban. Amíg a húsodba vág, addig minden lépésnél fájdalmat okoz. De ha kihúzzák, vérzik ugyan egy darabig, és az is eltart egy ideig, amíg begyógyul, de a végén ismét tudsz járni.

Ha azt látod, hogy sokan megelőztek, gondolj arra: hányan vannak, akik még utol sem értek.

Tudod, az életben nem csak szép dolgok vannak, látod, a csapat sem mindig nyer, hanem előfordul, hogy néha kikap. Tehát az öröm és a fájdalom sokszor együtt jár, és mindkettővel tudni kell jól bánni.

Azt a legnehezebb befejezni, amit el sem kezdesz.

Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett.

A tett halála az okoskodás.