A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!
A szabadságunk csak azt jelenti, hogy többé senki sem felelős a sorsunkért.
A fájdalomnak az a sajátossága, hogy nem szégyelli ismételni magát.
Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.
A vízcsepp kivájja a követ, a gyűrűt elkoptatja a viselés.
Azt hiszem, az ember rossz szokásai közt a legszívósabb az, hogy szeret tanácsot adni.