Először próbáljuk ki az őszinteséget. Ha túlságosan fölidegesít, még mindig rátérhetünk a hazugságokra.
Többet ér egy élő gebe, mint egy döglött paripa.
Nincs az a szélességi fok, amelyik ne hinné, hogy ő lehetne az Egyenlítő, ha volna igazság a földön.
Lehet értelmetlen szenvedést, megalázást, félelmet okozni a másik embernek, vagy magára hagyni segítség nélkül, amikor erre lenne szüksége.
Mindenki természet szerint ahhoz vonzódik, aki hasonló hozzá.
Mindennek ára van. (…) Senki se mérheti le előre a tettei súlyát. Általában csak utólag derül ki, miféle kényes egyensúlyok borulnak fel a döntésünk nyomán.