Úgy tűnhet, hogy mások állnak boldogságunk útjában. Valójában mi állunk ott, mert mi választjuk meg, hogy hogyan viszonyulunk az emberekhez.
Szörnyű dolog a féltékenység. (…) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát.
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
Se nem hosszú, se nem rövid, hanem a tárgyhoz mért beszédre van szükség.
A legszörnyűbb helyzetben is őrizd meg a nyugalmadat!