Az igazi művészet, mint a mozarti felhangzás, tökéletesen érthető, és tökéletesen megmagyarázhatatlan.

Milyen jó lenne, gondolom, ha nő volnék, mert a nők úgy is tudnak látni, hogy nem néznek oda.

Miért csináljuk ezt egész életünkben? Miért mindig csak a porszemet vesszük észre a szemünkben, és miért nem látjuk meg a hegyek, a mezők és az olajligetek szépségét?

Nem kényszeríthetnek arra, hogy munkaidőn kívül is dolgozz.

Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.

Ha arra kényszerülünk, hogy magunkat mutatjuk be:
Vegyük ki kezünket a zsebünkből.
Nézzünk szembe azzal, akinek bemutatkozunk.
Jobb kezünket helyezzük egy esetleges kéznyújtáshoz készenlétbe.
Mondjuk meg a teljes nevünket becenév nélkül.
Ha mi mutatjuk be barátunkat egy idősebbnek akkor a szöveg a következő:
Tessék megengedni, hogy bemutassam barátomat, XY-t.
Ha mi mutatjuk be a barátunkat a többi fiatalnak:
Õ a barátom, XY.

Az anya-gyermek kapcsolat bizonyosan a legmélyebb és leglényegesebb kapcsolat, amelyet ismerünk; hiszen a gyermek egy ideig úgyszólván része az anyai testnek!

Van, aki egyszerűen nem bír nekivágni az ismeretlennek. Inkább úszik együtt az ismert árral, semmint hogy belefulladjon az ismeretlen vizekbe.

Nincs az a szabály, amelyet meg ne lehetne sérteni avégből, hogy szebbé tegyünk valamit.