El kell felejtenünk a napok és az órák fogalmát, hogy jobban odafigyelhessünk a percekre.
Bárki azt hihetné, hogy a belső ürességtől az ember könnyűnek érzi magát, pedig elviselhetetlenül nehéz.
Aki megért téged, közelebbi rokonságban van veled, mint bármelyik édestestvéred.
Vannak pillanatok az életben, mikor nincs más lehetőség, mint elveszítsük a fejünket.
Az, hogy „nincs”, hogy „elveszett”, hogy „elhagyott”, hogy „elmúlt” – fáj. Nagyon fáj. És mégis: lehet ez a fájdalom szép is.
Jobb boldogtalannak lenni egyedül, mint a boldogtalanság valakivel.
Nem számít, miről beszéltetek utoljára. Csak az, hogy mit mondtatok egymásnak hónapokon keresztül.
Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.
Ki keveset gondolkodik, sokat téved.