Nekem arra van szükségem, aki tengerre nyíló ablak, nem pedig tükör, amely unos-untig csak engem mutat.
Az embernek minden óráját úgy kell megélni, mintha az lenne az utolsó (…), és minden napot úgy, mintha halhatatlan lenne.
Aki megért téged, közelebbi rokonságban van veled, mint bármelyik édestestvéred.
Ez itt (…) a valós élet, amelyben nincsenek valódi válaszok.
Az emberben éppen annyi rossz van, mint amennyi jó, s hol az egyik, hol a másik kerül elő, aszerint, hogy a körülmények melyiknek kedveznek.
Nem számít, mennyire borzasztónak érzel valamit, mindig lehet annál sokkal rosszabb is.