Arra gondolunk legtöbbször, akit legjobban szeretnénk elfelejteni.
A tétlen emberekkel nehéz kijönni. Azon kívül, hogy lehangolóak, kissé még veszélyesek is lehetnek.
A „bárcsak”-kal kezdődő mondatok általában azokra jellemzők, akik mindig másokat hibáztatnak a helyzetükért.
Bensőmben félreérthetetlenül éreztem az elutasítottság fájdalmát. Olyan jól ismertem ezt az érzést, hogy már a részemmé vált, mintha a második bőröm lett volna.
Ne aggódj! Utóvégre ember vagy, olyan az emlékezeted, mint a szita! A te fajtádnak minden sebét begyógyítja az idő.