Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta.
Nem mi birtokoljuk a földet: a föld birtokol minket.
A szerelem nem börtön. Senkinek. És ha ő másként érez, akkor nem érdemel meg téged.
A váratlan mosolynál semmi sem tudja jobban kibillenteni az embert lelki egyensúlyából.
Nincs szörnyűbb erőszak az emberi természet ellen, nincs kegyetlenebb büntetés, mint ha megtiltjuk a bűnösnek – bármit követett is el – hogy arcát elrejtse szégyenében.
A bölcs ember legnagyobb előnye, hogy tudja, mikor kell futni.
Mennyi szín és furcsaság és élet (…) és mennyi emlék és mennyi remény.
