A részvét aranyozott tokjában néha az irigység tőre rejtőzik.
Hogyha megszoktál egy embert, de akár egy helyet vagy életmódot, és aztán hirtelen le kell róla mondanod, fájó ürességet érzel utána.
A pesszimizmus és a negatív hozzáállás csak arra garancia, hogy soha ne tudj felülkerekedni a körülményeken.
Az olyasfajta emberek, akik nem értenek igazán a szakmájukhoz, rögtön megsértődnek, ha tanácsot vagy bírálatot kapnak valakitől.
Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?