Amíg az ember el nem veszti embertársai becsülését, nem is képzeli, milyen teher volt a nyakán.
A bátorság nem azt jelenti, hogy nincs bennünk félelem – hanem azt, hogy nem hagyjuk, hogy megbénítson bennünket.
A legtöbb ember inkább elfogad egy valószínű hazugságot, mint egy valószínűtlen igazságot.
Holló károg, havat kér.
A boldogtalan szerelmesek testvéreknek érzik egymást gyötrelmeikben, akárcsak a vértanúk. Semmi a világon úgy meg nem érti egymást, mint két rokon fájdalom.
Minden a szavak helyes használatán múlik.
Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.
Az ember, ha olyan nagyon-nagyon szomorú, szereti a naplementéket.
Ez a végzetes szerelem. (…) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.