Egyél egy süteményt cukrászdában.
Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van – de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes… Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő.
A szeszélyesség gyakran végződik tönkremenéssel.
Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.
Azok az emberek, akik csak a sikert akarják, rendszerint nem kapják meg, mert a siker önmagában nem cél, hanem következmény.
Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.
Legjobban magunknak tudunk hazudni.