Amit az emberek csak fényes kavicsnak vélnek, abban az ékszerész felismeri a gyémántot.
Az a furcsa, hogy az ember megéri azt, amikor szeretik, de rettenetesen nehéz valakit találni, aki ki is bírja, el is viseli, hogy szeressék.
Minden relatív, minden viszonylagos, minden csak formaság…
Vegyél a tenyeredbe egy vízcseppet, és próbáld meg megtartani. Ugyanezt teszed a boldogsággal is: tenyeredbe veszed, de nem vagy képes megőrizni.
Az álmodó, aki tudja, hogy csak álmodik, félig ébren van már.