Milyen gyönge az erős ember, amikor nevetségesnek érzi magát!
Az igazi szerelem sokban hasonlít a gyermekkorhoz: megvan benne ugyanaz a meggondolatlanság, oktalanság, pazarlás, kacagás és sírás.
Vajon a szerelemtől hülyül el az ember, vagy csak a hülyék lesznek szerelmesek?
Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom.
Információs áradatban élünk, mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.
Némely ember kétségbeesetten próbálkozik jónak látszani. Ez sokkal jobban sikerülne neki, ha törekedne jónak lenni.