Barátainkban kételkedni: nagyobb szégyen, mint csalódni bennük.
Vajon az idő mit jelent? A nap huszonnégy órából, pillanatok végtelen sorából áll. Minden pillanatot ki kell használnunk, amikor csinálunk valamit, vagy épp csak elmélkedünk az életről.
A félelmet csak úgy lehet legyőzni, ha bele merek ugrani valamibe úgy, hogy tudom: fájni fog, és ezt elfogadom.
Tudatosul bennem, hogyan épülnek egymásra a hazugságok. Úgy fedik el az igazságot, mint a festékrétegek, egyik a másik után, míg már azt is elfelejtettük, milyen színnel kezdtünk.
Ha van rosszabb annál, mikor nem értik meg, az az, ha tökéletesen megértik az embert, mielőtt esélye lenne egy jót duzzogni a meg nem értettség miatt.
Mindenki szegény lenne, ha mindenki gazdag volna.
Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg.
Egy ember utálhatja a választását, de ki fog tartani mellette, mert még a legrosszabb körülmények között is meg lesz győződve róla, hogy akkor ez volt a lehető legjobb döntés.
Néha. Mennyi jóság van ebben a kis szóban! Mennyi kegyetlenség!