Határokra szükséged van (…), de falakra nem. A falak elválasztanak, a határok pedig megbecsülnek.
Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég és végül úr a házban.
Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől – annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás.
ha tiszta, meleg ruhákban járhatsz.
Nem kell hozzányúlni a bálványokhoz: a kezünkön marad az aranyfesték.
A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred.