Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van.
Aki hisz, az a hitét nyilvánosan is meg akarja mutatni. Még akkor is, ha az a hit nem Istenbe vetett, hanem valami eszmébe.
A féltékenység önértékelési zavart bizonyít, de semmi esetre sem szeretetet vagy szerelmet.
Hihetetlen, hogy valaki, aki ilyen gyönyörű, hús-vér ember legyen.
A bűnben a legnagyobb rossz talán az, ha valamiféle jó, netán a szeretet és igazság nevében követjük el.
El kell búcsúzni. Ha az ember nem teszi, örökre szilánkok maradnak a lelkében.
Mindnyájan töredezett, ügyetlen élményhalmazok vagyunk, szorosan körültekerve, hogy védhető arcot mutassunk a világnak.