Szerző: admin
Bejelentkezés szükséges.
-
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
-
Ha a cseberrudat vagy akármit az életből (udvar) ellopnak, a tehén teje elmegy (elapad).
-
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
-
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
-
Napmenet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik.
-
Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.
-
Ó-esztendő estjén, ha minden családtag részére tojást ütsz pohárba, amelyiknek a tojása gyöngyöz, hosszú életű, akié nem, rövid életű lesz.
-
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.
-
Ha újév első napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az újévben egy helyre hordják tojásaikat mind és sokat tojnak.
-
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
-
12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
-
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
-
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
-
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
-
Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
-
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
-
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
-
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
-
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
-
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
-
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
-
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
-
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
-
TILOS baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
-
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
-
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
-
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
-
Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.
-
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
-
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
-
Újévkor mindig férfiember kellett előszőr a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat egész évben elkerüli a szerencse.
-
Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
-
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
-
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
-
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
-
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
-
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.
-
A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.
-
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
-
Az az asszony aki gyermeket szült, hat hétig nem szabadott a kútból vizet merítsen, mert a víz megférgesedik.
-
A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megígézze.
-
A baba bölcsőjébe fokhagymát tettek, hogy elűzze a rossz szellemeket.
-
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje.
-
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
-
Ha a tyúk az udvar közepén kapirgál eső lesz.
-
Aki varrás közben megszúrja az ujját, az nagyon fog tetszeni a legényeknek.
-
Ha az ember halottal álmodik, eső lesz.
-
Tyúkkal álmodni hírhallást jelent.
-
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.
-
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
