Minden ember élete ugyanúgy ér véget. Csak hogy hogyan élt, és hogyan halt meg, az, ami megkülönbözteti egyik embert a másiktól.
Nem kell mindenkiről ítéletet alkotni, lehetséges értékelni másokat a különlegességük és az egyediségük miatt is.
A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik.
A szenvedéseiért senki sem érdemel tiszteletet. (…) Ha valaki direkt szenvedni akar, az hülye, ha pedig muszáj neki, abban nincs semmi érdem.
Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.
A kétségbeesett elhatározásnál sokkal többet ér a nyugodt, higgadt megfontolás.