Minden év májusa és augusztusa között kortárstalálkozót szerveznek a 30-, 40-, 50-, 60-, sőt az utóbbi években a 70 évesek is. Ezekre a találkozókra meghívják az ellető évben az adott faluban született-, illetve jelenleg ott lakó kortársakat. Az ünnepségeket általában szombat délutánra szervezik.Egy kortárstalálkozó általános forgatókönyve: délután gyűlekező a templom- vagy a kultúrotthon előtt; közös […]
Szerte a világon különböző történetek, babonák és szokások fűződnek a december 13-i dátumhoz. Vannak vidékek, ahova Luca fényt hoz el, a mi tájainkra pedig a gonoszt. Luca-nap alkalmából Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató eleveníti fel a naphoz kötődő szokásokat. Vannak nemzetek, ahol a Luca-napi ünneplés, a „fény ünnepe” – minden bizonnyal a régi pogány fényünnep […]
Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (Tekintettel a nemzetiségi kérdésre). Írta: Kölönte Béla főgimn. tanár. Ára 3 korona, Gyergyószentmiklóson. 8-adrét, 154. l.) A nevek eredete évszázadok multán rendesen elhomályosul s a késő utókor többnyire regényes mesékkel, vagy üres szómagyarázatokkal igyekszik pótolni a tudás hiányát. Ez lett a sorsa a „Gyergyó”- névnek is, melyet az […]
Ez a népszokás a bibliai eseménynek, a betlehemi gyermekgyilkosságnak állít emléket. Amikor Herodes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra gerjedt és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket a kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: – kiáltás hangzik Rómában, hangos sírás és jajgatás. Ráchel siratja fiait, […]
December 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi […]
Komoly előkészületek övezik a többnyire december hónapban karácsony elött megtartott disznóvágást. A család minden tagja, és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek) majd kora hajnalban a dermesztő hidegben nekilátnak a tevékenységnek. A férfiaknál az első és kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka. Az első pohár pálinkát azért isszák meg, […]
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai […]
A feudális változások erőteljessége, a gyors fejlődés hatása vitathatatlanul Csomafalván nyilvánult meg a leghatározottabban és a leggyorsabban a gyergyói- medence települései közül a XX. század második felében. A megélhetési küzdelmek által idegenbe kényszerített csomafalvi férfiak idegen kultúrák elemeit honosítják meg Csomafalván oly módon olvasztva bele a falu kultúrájába, hogy közben nem szenvedett csorbát néprajzi szempontból […]
Május az év legvirágosabb hónapja. Minden évben van egy kedves nap, amiről sohasem feledkezhetünk meg. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk. Az […]
A székely köznép ruházata a következőkből állt: A harisnya, testhez álló, bokáig érő posztó nadrág szártekerővel, amelyből kitelik a talpika vagy talpalló is; felül korcos és esetleg hátul szegve, elől ellenzője van, ugyancsak elől és oldalt zsinórozással (az előzsinórozás neve nyolcas korc); zseb nincs rajta, csak újabban. Posztó-ujjas, zeke-ujjas, vagy kaput, rövid csípőn alul […]
