-
#házi praktikák
-
#ezt beszélik…
-
#érdekes képek
-
#autós viccek
-
#anyós viccek
-
#értelmetlen kérdések
-
#érdekes tények
-
#idézetek bölcsesség
-
#idézetek álmok
-
#bók
-
#aktivizmus
-
#idézetek bátorság
-
#egyéb viccek
-
#abszolút viccek
-
#hiedelmek és babonák
-
#állat viccek
-
#ajánló
-
#idézetek bizalom
-
#idézetek boldogság
-
#idézetek barátság
Cikkek Gyujtemeny
-
rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrgggggggggggggggggg
-
A feudális változások erőteljessége, a gyors fejlődés hatása vitathatatlanul Csomafalván nyilvánult meg a leghatározottabban és a leggyorsabban a gyergyói- medence települései közül a XX. század második felében. A megélhetési küzdelmek által idegenbe kényszerített csomafalvi férfiak idegen kultúrák elemeit honosítják meg Csomafalván oly módon olvasztva bele a falu kultúrájába, hogy közben nem szenvedett csorbát néprajzi szempontból a helyi jelleg, sőt erősödött általa a csomafalvi identitástudat, nemzedékről-nemzedékre letisztult a népművészet, kiszűrve magából a fölösleges elemeket. Sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk azonban, hogy a XX. század második felének hozadékaként , a néprajzi értékek sorában a változás, a kopás legerőteljesebben Csomafalván érződött. Leghamarabb itt tűntek…
-
Komoly előkészületek övezik a többnyire december hónapban karácsony elött megtartott disznóvágást. A család minden tagja, és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek) majd kora hajnalban a dermesztő hidegben nekilátnak a tevékenységnek. A férfiaknál az első és kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka. Az első pohár pálinkát azért isszák meg, hogy rendre mindenkinek jöjjön meg a szeme világa. Ki ki lássa, hogy mi a feladata és tegye jókedvvel azt. A második pohárral azért isszák meg, hogy ne féljenek a disznótól se, hisz nem könnyű feladat lefogni azt. Amint az állat lelke eltávozott a testéből elkezdik becsülni…
-
December 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi köszöntővel – kántálással – és az ezt követő áldomással. István-napi, János-napi köszöntőnek, istvánozásnak is mondják. A 18. sz. második felében elterjedt névnapi köszöntőknek – amelyek több más szokással együtt az I. világháborút követő esztendőkben kezdtek elmaradozni –, rendszerint az elrecitált verses, ill. énekelt köszöntő-szöveg is velejárója volt. A legények…
-
Ez a népszokás a bibliai eseménynek, a betlehemi gyermekgyilkosságnak állít emléket. Amikor Herodes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra gerjedt és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket a kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: – kiáltás hangzik Rómában, hangos sírás és jajgatás. Ráchel siratja fiait, és vigasztalódni nem akar, mert nincsenek többé (Máthé 2, 16-18) Aprószent minden fiúcsecsemő. Az Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon. Vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek,…
-
Minden év májusa és augusztusa között kortárstalálkozót szerveznek a 30-, 40-, 50-, 60-, sőt az utóbbi években a 70 évesek is. Ezekre a találkozókra meghívják az ellető évben az adott faluban született-, illetve jelenleg ott lakó kortársakat. Az ünnepségeket általában szombat délutánra szervezik.Egy kortárstalálkozó általános forgatókönyve: délután gyűlekező a templom- vagy a kultúrotthon előtt; közös fényképek elkészítése; ünnepi szentmise; a templonból való kivonuláskor rokonok, ismerősök virággal köszöntik az ünnepelteket, a helyi fúvószenekar pedig alkalomhoz illő dalokat játszik; levonulás a temetőbe és az elhúnyt kortársak sírhantjainak megkoszorúzása; este zenés mulatság a vendéglőben. Forrás: http://www.csomafalva.ro
-
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.A legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt,…
-
Május az év legvirágosabb hónapja. Minden évben van egy kedves nap, amiről sohasem feledkezhetünk meg. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk. Az ember ösi kultúrájának föalakja a Nagy Isten Anya, a Magna Mater, aki a Mindenség és az istenek szülöanyja. A földdel, a természet termékenységével áll kapcsolatban. Az óind Prithivi, a nyugati sémi Asirat, a kis-ázsiai Kübelé, s a görög Gaia és Rheia alakja is egy maghaló és feltámadó istenhez…
-
Szerte a világon különböző történetek, babonák és szokások fűződnek a december 13-i dátumhoz. Vannak vidékek, ahova Luca fényt hoz el, a mi tájainkra pedig a gonoszt. Luca-nap alkalmából Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató eleveníti fel a naphoz kötődő szokásokat. Vannak nemzetek, ahol a Luca-napi ünneplés, a „fény ünnepe” – minden bizonnyal a régi pogány fényünnep folytatása. Lux latinul fényt jelent, így kerülhetett az ünnep éppen Luca napjára, a IV. századi mártírnő ünnepére. Szent Lúcia ugyanis a katolikus egyház egyik szentje. A legenda szerint az ókeresztény időkben született Siracusában, egy előkelő családban. A fiatal leány beteg édesanyja meggyógyulásáért Szent Ágotához folyamodott.…
-
Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (Tekintettel a nemzetiségi kérdésre). Írta: Kölönte Béla főgimn. tanár. Ára 3 korona, Gyergyószentmiklóson. 8-adrét, 154. l.) A nevek eredete évszázadok multán rendesen elhomályosul s a késő utókor többnyire regényes mesékkel, vagy üres szómagyarázatokkal igyekszik pótolni a tudás hiányát. Ez lett a sorsa a „Gyergyó”- névnek is, melyet az újabb kor nem értvén, mesés szójátékokkal igyekeztek megfejteni. E napokban jelent meg egy jeles és sok tekintetben érdekes és tanulságos munka „Gyergyó története”, mely „Gyergyó neve” fejezetében összeállítja az eddigi névmagyarázatokat s maga is igyekszik megfejteni. Közel jár az igazsághoz, de a rejtély nála is…
-
A székely köznép ruházata a következőkből állt: A harisnya, testhez álló, bokáig érő posztó nadrág szártekerővel, amelyből kitelik a talpika vagy talpalló is; felül korcos és esetleg hátul szegve, elől ellenzője van, ugyancsak elől és oldalt zsinórozással (az előzsinórozás neve nyolcas korc); zseb nincs rajta, csak újabban. Posztó-ujjas, zeke-ujjas, vagy kaput, rövid csípőn alul alig érő kabát, harisnya posztóból; gallérja, ujjvégei és gomblyukai s gyakran kék vagy zöld posztóval vannak szegve. Ehez hasonló ujjas kabát szegetlenül szőttesből is készül s ezt, mint a vászonból készült firiskót, a munkásnép nyáron használja és dukki-nak (dugd ki) is hívják, ekkor azonban ujjatlan.…
