Roszban jobb hátramenni, mint előre.
Jó a roszat nem is látni.
Roszak a templomban is összeülnek.
Nehéz a megaggott roszat jóra forditani.
Rosznak szava is rosz.
Akkor legrosszabb a rosz, mikor magát jónak szinli.
Rosz ember, ki mással szembe nem mer nézni.
Könnyü mást rostálni.
Rostával mer vizet.
Mindegy a rostán egy lyukkal több vagy kevesebb.
Vak, ki a rostán át nem lát.
Tartsa meg isten, mint rostában a vizet.
Nem lyukad ki a rosta feneke.
Rongyosban légy derék ember.
Néha a rongyot is felszedik.
Rokon segitsége igen késedelmes.
Kitették a rokkáját.
Zöld lovat, okos oroszt, kálvinista molnárt, döglött szamarat látni: ritkaság.
Ami ritkább, kedvesebb.
Ritka az, a minek látszik.
Kiugrott a Rigómezőre. (Hetyke, előtolakodó, szájvitézre mondják.)
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó.
Nem sirat egy rigót egy nyár.
Az ő révin ment el. (Ő általa veszett el.)
Amit a réven nyer, elveszti a vámon.
Részegesnek csak az első itcze drága.
Részegesnek a bor édes anyja teje.
Ki részegen lop, akadjon fel józanon.
Részeg ember előtt isten is kitért.
Nehéz a részeg ember szájára lakatot vetni.
Részeg ember az eget is bőgőnek nézi.
Elég egy kerten egy rés.
Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él.
Akinek lehet és nem aluszik, azt a restség bántja.
Nem mind jó ami régi.
Bornak, aranynak régie jó.
Nem ugy van már, mint volt régen.
Régen volt, talán nem is igaz.
Karcsu mint a retek.
Retek: reggel méreg, délben étek, estve orvosság.
Aki retket eszik, két felől hurutol.
Veszett volna földében a retek. (Azaz maradt volna el oka valaminek.)
Nem ugy fázik, a mint reszket.
Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem mondja: eleget ettem.
Rest a tollfosztásban is megszakad.
Rest munkás jobban szereti a napot nyugtán mint felköltében.
Rest kéz nem izzasztja meg az eke szarvát.
Rest többet jár, fösvény többet költ.
Hallgat mint a rengeteg.