Busul, mint a kivert bika.
Hupikék a háta, jajvörös a czombja.
Nehéz tánczot zsákban járni.
Megégette száját a forró kása.
Ebül mérik a lencsét.
Szamár fejét nem szokták megszappanozni.
Köszvényes ember sokat gondolkozik.
Kecskelábra kapott.
A tél hagyján! de a szele gonosz.
Abrakos csikó könnyen viczkándozik.
Kilencz medvének egy vad körte.
Égnek rendelése, kinek hová menése.
Czifra szolgáló: dologtalan asszony.
Kurta mint a szegedi szoknya.
Titoktartás néha többet ér szólásnál.
Kinek nincsen pénze, ne menjen piaczra.
Nem minden bokorban lelni párját.
Élőfának döltét várni.
Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani. K.
Nem minden folt illik minden ruhára.
Másét nebántsdnak hivják.
Kevés van a sótartójában.
Nehezen hal meg az öreg, ugy hozzá szokott az élethez.
Addig uszik a tök, mig egyszer elmerül.
Csak retezt vét pattantyuja.
Tréfának a fele való szokott lenni.
Nagyobb hire volna… (Csekély gunynyal tagadó km.)
Nincs oly hitvány könyv, melyből ember nem tanulhat.
Első boldogság a jó ész.
Ki más ebét tartja, csak a kötél marad nála.
Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak.
Se liszte, se tiszte.
Ebnek eb a fia.
Restelli mint ravaszdi mester az evést.
Jobb szép szivvel elmenni, mintsem kénytelenségből.
Legjobb törvény legroszabb erkölcsökből származik.
Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni.
Juhászbundára bársony folt.
Irigy, mint a lakodalmas leány.
Czifra lakodalom, kevés jutalom.
Élő élőnek, holt holtnak barátja.
Addig vadászott, mig maga esett tőrbe.
Apró tag a nyelv; de nagyot mozdithat.
Francziának hajpor, a magyarnak jó bor.
Fületlen gomb. (Hasznavehetlen jószág.)
Kinek kinek az ő péterkéje fáj.
Hadban legtöbb a vágott hus, legkevesebb a káposzta hozzá.
Szél fuvatlan nem indul.
Nem félti kopasz a haját.
Pénz költve vész, tartva tenyész.