Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
Ha a tyúk az udvar közepén kapirgál eső lesz.
Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.
Ó-esztendő estjén, ha minden családtag részére tojást ütsz pohárba, amelyiknek a tojása gyöngyöz, hosszú életű, akié nem, rövid életű lesz.
Holló károg, havat kér.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Nem volt szabad eladó lányoknak merőkanálból kóstolgatni az ételt, mert azt mondták, hogy megveri az anyósa.
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem […]
Ha a lány a kôrisbogarat megszárítja, porrá töri, pogácsába süti, s a kinézett legénnyel megeteti, a legény utánnabolondul.
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Ha azt akarja valaki, hogy sok kakasa legyen tyúkültetéskor,férfikalapból öntse a tojást a fészekbe.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
Akinek bolha ugrott a kezére, annak vendége érkezik.
A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.
Ha újév első napján a tyúkoknak egy kádról leesett abroncsba adnak enni, az újévben egy helyre hordják tojásaikat mind és sokat tojnak.
Régen azt mondták, ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni.
Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Ha új fésüt veszünk, azzal előbb a kutyát vagy a macskát kell megfésülni, hogy el ne hulljon az ember haja.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.
Újévkor mindig férfiember kellett előszőr a házba lépjen, különben azt tartották, hogy azt a házat egész évben elkerüli a szerencse.
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
Kenyérsütéskor a pitvart sokszor kellett seperni, hogy jól felhasadjon a kenyér.
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Az újszülött kisgyermeket első látogatásakor meg kell köpdösni, hogy egészséges legyen.
Ha az esküvő napján a menyasszony sír, jó fejős tehene lesz.
Ha valakinek nagyon szép gyereke született, a ruhát fordítva adták fel rá, nehogy valaki szemmel verje.
Ha tavasszal keresztet festesz mésszel a kapura, akkor a boszorkányok kerülik a házat, tehénnek a tejét se viszik el.
Ha az asszony féltette az urát, megleste hova vizel az ura, utánna annak a közepébe leszúrt egy gombostűt. Ezután bátran ereszthette bárhová, mert nem volt ereje se kedve senkihez és semmihez. Ezt csak akkor lehetett feloldani, ha a férfi a felesége mellé feküdt, aki előtte beszúrta a tűt az ágyba.
Halottat nem szabadott áthozni a határon, mert elveri a jég a vetést.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.