Isztambul, Törökország legnagyobb városa központi szerepet játszott a görög történelemben. Konstantinápoly néven a Bizánci Birodalom fővárosa volt. Isztambulnak csak 1930 óta hívják.
A 19. században Amerikában a kokaint csodagyógyszernek tartották, 1914-ben került a törvénytelen szerek közé.
A görög Spárta fénykorában ie. 400-ban 25000 lakossal és 500000 rabszolgával rendelkezett.
Napóleon 14000 francia rendeletet szüntetett meg, és hét egységes törvénnyel helyettesítette azt. A modern történelemben ez volt az első alkalom, hogy egy nemzet törvényeit minden polgárra egységesen alkalmaztak. Napóleon törvényei 1960-ig maradtak fent, több mint 70 kormány használta fel saját törvényeihez mintának vagy vette át változatlan formában.
Kis Pepin, a 751-től 768-ig uralkodó frank király mindössze 135 centiméter magas volt. A feleségét Nagylábú Berthaként ismeri a világ.
A történészek szerint Néró császár rövidlátó volt. A korabeli írások szerint a különböző előadásokat egy ívesre csiszolt átlátszó kövön keresztül, egyik szemével nézte.
A római császár Caligula szenátort csinált egy lóból.
Az ollót ie. 1500 körül az ókori egyiptomiak találták fel.
Az első világhábrúban a dél-afrikai hadseregben szolgált egy „Jackie” nevű közlegény. A dolog érdekessége, hogy Jackie pávián volt.
Az Első Világháborúban a francia katonákat „poilu”-nak nevezték, amelynek jelentése: „szőrösek”.
A Wright fivérek repülőgépe 12 lóerős motorral emelkedett fel a földről.
Khufu fáraó takarékos ember volt: saját lányát arra kényszerítette, hogy a testével fizessen a lány piramisához szükséges kövekért. A piramishoz körülbelül 20000 kőre volt szükség…
1949-ben a Popular Mechanics című újság megjósolta, hogy nemsokára a számítógépek tömege nem lesz több 5 tonnánál.
A Második Világháborúban 57 állam volt érintett.
1902 és 1907 között egy emberevő tigris 436 embert gyilkolt meg Indiában.
A Második Világháború előtt a New York-i telefonkönyvben 22 Hitler volt megtalálható. A háború után egy sem…
1281-ben a mongol hadsereg Kublai kán vezetésével megpróbálta leigázni Japánt, ám egy hurrikán elpusztította flottájukat.
A XIX. században a brit Haditengerészet elhatározta, hogy leszámol azzal a babonával, hogy pénteken balszerencsét hoz hajóra szállni. Ezért egy új hajónak a H.M.S. Friday (Péntek) nevet adták, pénteken bocsátották vízre, Péntek kapitányt nevezték ki parancsnoknak és végül pénteken küldték első útjára. Sem a hajó, sem a legénysége nem került elő többet.
Az 1666-os nagy londoni tűzvészben fél London leégett, ám mindössze 6 ember sérült meg.
A Százéves háború 116 évig tartott.
A toltékok (Mexikó őslakosai) a hetedik században fakardokkal vonultak háborúba azért, hogy ne öljék meg az ellenfeleiket.
A vikingek megölt ellenfeleik koponyáját boroskupának használták.
Commodos császár az ókori Rómában összegyűjtötte az összes nyomorékot és szörnyszülöttet, majd a Colosseumba vitette őket, ahol halálos viadalt kellett vívniuk egymással a tömeg szórakoztatására.
1439-ben, Angliában, VI. Henrik király betiltotta a csókot, mert az szerinte betegséget terjesztett.
A vietnámi háború alatt majdnem kétszer annyi amerikai halt meg az USA-ban lőfegyverektől, mint Vietnámban. (1963 és 1973 között 46752 amerikai áldozata volt a háborúnak, eközben az USA-ban 84633 haláleset következett be lőfegyverektől.)
A római Circus Maximus fénykorában egyszerre 250000 nézőt volt képes fogadni.
226 katona vesztette életét 1850-ben a franciaországi Maine at Angers hídján. A katonák menetelve mentek át a hídon, és véletlenül éppen a híd saját rezonanciafrekvenciájának ütemére. A híd egyre jobban mozgásba jött, majd leszakadt. Azóta a katonáknak „Lépést ne tarts” parancsot adnak a hídon átkeléshez.
A Szuezi-csatorna építésekor közel 700000 taposóaknát ástak ki a meder helyéből, amelyek az 1973-as egyiptomi-izraeli háború során kerültek oda.
Időszámításunk szerint 1000 táján a világ legnagyobb rabszolgapiaca az írországi Dublinban volt. A piacot vikingek üzemeltették.
Mexikónak egyszer 24 órán belül 3 elnöke is volt.
Az ókori Athénban minden harmadik ember márvánnyal dolgozott.
Ovid (ie. 43 B.C.-isz. 18) a következő megfigyelést tette: „A nők bármikor, bármit megvesznek.”
A régi maja naptárak a világ végét egész pontosan 2012 december 12-re tették.
A Waterloo-i csata közben Lord Uxbridge alól 9-szer lőtték ki a lovat.
Az ókori világ hét csodájából manapság már csak egy létezik: a gizai piramis.
Az Európában kevéssé ismert indiai eposz, a „Mahabharata” nyolcszor hosszabb, mint a görög „Iliász” és „Odüsszeia” együttvéve.
Sebészi beavatkozás előtt az ókori Egyiptom orvosai fakalapáccsal altatták pácienseiket.
Az első világháborúban az amerikaiak a Choctaw indiánok nyelvén kódolták üzeneteiket.
Portugália fővárosa 1807-1821 között Rio de Janeiro (ma Brazília) volt (ebben az időben Portugália harcban állt a a napóleoni Franciaországgal).
Az 1989-es panamai invázió során az amerikai kommandósok úgy próbálták előcsalogatni Manuel Noriegát a vatikáni nagykövetségről, hogy az AC/DC „Highway to Hell” című számát játszották maximális hangerővel. Brian Johnson, az AC/DC énekese, amikor meghallotta, hogy a zenéjüket pszichológiai hadviselésre használták így kommentálta az esetet: „Azt hiszem, ezek után nem fogunk koncertfelkérést kapni a Pápától.”
A morfiumfüggőséget szokás még „katonavész” néven is emlegetni. Az amerikai polgárháború 400 000 katonát tett morfiumfüggővé.
Bár a holttestek mumifikálásának módszerét mindenki az egyiptomiakhoz társítja, mégsem ők voltak az elsők e téren. Egy Chinchoro nevű törzs tagjai, akik a mai Chile északi részén éltek, már ie. 5000 környékén így tartósították halottaikat.
Az Első Világháború kitörésekor az USA légiereje mindössze 50 emberből állt.
A ókori Kínában elfogadott kivégzési mód volt az, hogy az áldozattal megetettek fél kilogramm sót.
Az Öböl-háború során a szövetségesek 940000 darab gyengített urániumot tartalmazó lövedéket lőttek ki.
Az első hivatalosan feljegyzett ókori olimpiát i.e. 776-ban rendezték.
A Manhattan-project (az amerikai atombomba létrehozására irányuló kísérlet fedőneve) a Második Világháború elején indult, 6000 dollár költségvetéssel. Ezt 1945-ben 2 milliárd dollárra (mai áron 20 milliárd) emelték.
A XIX. századi Londonban a lakosság átlagéletkora 27 év volt. A munkásosztályhoz tartozó lakosoké mindössze 22 év.
1666-ban egész Nyugat-Európa rettegett, mivel az évszámban szereplő 3 darab 6-os számjegy a Gonosz száma. Bár a világnak nem lett vége, London kis híján teljesen elpusztult a Nagy Tűzvészben.
A Fekete Halál néven emlegetett pestisjárvány 1346 és 1352 között Európa lakosságának egynegyedét pusztította el. A halálozási arány egyes városokban elérte a 70%-ot is.