Bátorság kell ahhoz, hogy a szívünket megnyitva védtelenné váljunk, kockáztassunk, sebeket kapjunk, miközben folyton csak reszketünk magunkért és azokért, akik fontosak nekünk.

Édes mindegy, kik vagyunk vagy mik vagyunk, valaki mindig akad, akit lenézhetünk.

A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember.

Én láttam, mert én mindent látok. Könnyű figyelni, ha soha senki nem veszi észre az embert.

Némelykor a fiatal fejjel elkövetett könnyelműségek edzenek az érett korunkban véghezviendő hőstettekre…

Mindenki olyan pontosan tudja, hogy mit kellene tenned. És mindenki olyannyira meg is van győződve arról, hogy ő ezt jól tudja, hogy folyton el is mondják ezt neked. Itt az ideje annak, hogy udvariasan, kedvesen és szeretettel megkérd a környezetedet, hogy most már igazán foglalkozzanak a saját dolgukkal.

Butaságokon áll a világ, azok nélkül talán nem is történne benne semmi.

A szépség nem feltétlenül jár gyakorlati haszonnal, mégis úgy keressük, mintha a világ legfontosabb dolga lenne.

Halálig mindent kibírunk úgyis, kár volt annyira félteni magad!