Az ember sohasem csak önmaga: inkább kombinációja mindazoknak, akikkel valaha dolga volt.

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.

Néhány régi seb sohasem gyógyul meg igazán és a legszelídebb szóra is újra vérezni kezd.

Sohasem ennék meg élőlényt (…). Ugyanannyi lélek van bennük, mint bennünk. Illetve talán több is.

Lehetetlen meggyőzni az embereket bármilyen újdonságról. Csak egyet tehetünk: hagyjunk időt nekik, hogy meghaljanak. Majd a fiatal nemzedék öleli magához az új igazságokat.

A család nem csak azokat az embereket jelenti, akik felneveltek. És nem csak azokat az embereket, akiknek ugyanaz a vér csörgedezik az ereiben, mint neked. A család az, ahol szükség van rád.