Vannak az életben olyan útkereszteződések, amikor nagy horderejű döntéseket hozunk, miközben nem is vagyunk ennek tudatában.
A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját.
Jóllehet abban senki sem téved, hogy mit akar, abban tévedhet, hogy valóban boldogítja-e, ha eléri, amit akar.
Hogy meglásd, mire vezet valami, legjobb, ha megvárod, amíg a végéhez ér.
Mert várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.
A nők olyanok, akár az őzek (…). Nem lehet csak úgy nekik rontani, be kell cserkészni őket…
A szerelemben a hallgatás gyakran mélyrehatóbb szónok, mint a szó.
Az első nőnek, az első igazi nőnek, aki lenyűgözi a férfit…, az ilyen nőnek nem lehet vetélytársa.