Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.
Egy tömeg közepén is érezheti magát magányosnak az ember.
A csók úgy lobban fel, mint a villám, a szerelem úgy süvít el, mint a vihar, aztán az élet megint nyugodt lesz, s folyik tovább, épp úgy, mint azelőtt.
Könnyű az étvágyat fölkelteni, de kielégíteni annál nehezebb.
Az igazság nem változik meg attól, hogy igaznak vélsz valamit.
A fájdalom hullámai, amelyek idáig csak körbemostak, most feltornyosultak, átcsaptak a fejem fölött, lerántottak a mélybe… És nem is jöttem föl a felszínre többé.
A hajó megy tovább. Új partok, új kikötők felé. Vár a jövő, várnak a tapasztalatok, örömök és persze a csalódások is. De hová teszed az újat, ha még mindig a régivel bíbelődsz?