Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk.
Az ember az én föladásával lelhet rá a legmagasabb rendű, legtartósabb örömre az életben. Ami pedig a halált illeti, a halál adja az élet értelmét.
Nem az öregedés miatt hagyunk fel álmaink követésével, hanem az álmok hiányától kezdünk el öregedni.
Amikor saját sorsomról beszéltem, kétségtelenül kettőnkre gondoltam. Külön-külön az egésznek csak a fele voltunk.
A suttogást még csak hallanod sem kell, máris tudod, hogy rólad beszélnek.
Amíg nem érzed, hogy van vesztenivalód, addig nem látod az élet szépségeit.
Ismét hatalmas lett az életkedvem. (…) Rádöbbentem: az az életem értelme, amit én akarok neki adni.