Sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.
Annyiszor becsapjuk magunkat, hogy nyugodtan választhatnánk hivatásnak.
Mind a túlburjánzó őszinteség, mind a túlburjánzó hazudozás és elhallgatás nem embernek valók, szétrombolják az intim kapcsolatokat.
Az álom előtti pillanatok hasonlítanak a halál képéhez. Elönt a kábulat, és lehetetlen meghatározni, mikor kezd az „ÉN” más formában létezni. Az álmaink a mi második életünk.
Ha valaki azt mondja neked, hogy az élet nehéz, kérdezd meg őt: mihez képest?
A rabságnak is vannak hétköznapjai, sőt, az igazi rabság csupa szürke hétköznap tulajdonképpen.
Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk.
Tudni kell megbocsátani és felejteni.