A humort nem lehet eléggé komolyan venni.
Akkor fejlődünk sokat, amikor nehéz idők járnak ránk.
Mindenki szenved, amíg az élet kaotikus sodrában úszik.
Az életben nincsenek kezdőknek való osztályok, az embertől mindjárt a legnehezebbet kívánják.
Utasok vagyunk… de az élet nemcsak utazás, hanem szobrászmunka is: valami szépet kihozni önmagunkból, az élő anyagból – s ezt a környezetünkre is kiterjeszteni.
Könnyű a sok szívbéli nyomorúságról olvasni és azt képzelni, hogy az ember mindezt hősiesen elviseli, de ha magunknak kell átélni, az már nem olyan kellemes.
Írj egy klasszikus képeslapot/levelet és vidd el a postára feladni.