Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.
Egyetlen jó cselekedet sem marad büntetlenül.
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
Ha csak tompítjuk a fájdalmat, az még kínzóbb lesz, mikor visszatér.
Az ismeretlenektől tartani kell. (…) Ismeretlenek pedig mindig vannak.
Sose próbálj érvelni olyanokkal szemben, akik biztosak az igazukban!
A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő. Csak ha fogy, az vevődik észre.