A boldogság mindig egy hajszálnyira volt. De ez a hajszál nem az emberi természet?
Az emberiség égető problémáinak megoldása mindig elmarad, mert kiderül, hogy a problémák hol nem égetőek, hol nem megoldhatóak, hol nem problémák.
Mi más a halál, mint áldozat az idő és a végtelenség oltárán?
Annyira félni, hogy meg se próbáld – ez az igazi veszteség. Elmondhatom, hogy sok hibát követtem el, de nem sajnálok semmit. Mert legalább nem azzal töltöttem az életem, hogy a pályán kívül álltam, és azon töprengtem, vajon milyen lehet az élet.
Ekkor jöttem rá, mért nem sírsz soha, akkor sem, ha fáj: bizonyos fájdalmakra egyszerűen nem létezik hang.
Hallgass zenét.