Talán nincs is annyira nyomorúságos helyzet, amelyik ne hordozna magában valamiféle vigaszt.
Az élet – ezt jól megjegyeztem – sosem igazságos, akármit tanítanak az iskolában.
Ami jó, azt sosem kell visszautasítani. Még akkor sem, ha az ember nem tudja, miért kapja.
A bátorság nem más, mint imádkozó félelem.
Gonosz szavak után ártatlan rózsákat küldeni szánalmas próbálkozás!
Igaza van a zen-mesternek, akitől megkérdezték a tanítványai: „Mester, honnét tudhatom, hogy van-e még dolgom a világon?” És a mester azt felelte: „Abból, hogy élsz.”
Nem sokra becsülöm azt a férfit, aki nem bölcsebb ma, mint tegnap volt.
Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.