Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk.
Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot.
Az ember csak akkor értékeli igazán a boldogságot, ha már a boldogtalanságba is belekóstolt.
Ha az ember nem tud nevetni meg egy kicsit farsangolni, ha a dolgok rosszra fordulnak, akkor vagy már nem él, vagy szeretne meghalni.
Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.
Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
A jó hadvezér nem harcias,
a jó harcos nem haragos.
Az üresség akkor születik, amikor a remény meghal.