Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés.
Az egyetlen módja, hogy elkerüld a szenvedést az lenne, ha elutasítanád a szerelmet.
Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is magamat kell megtalálnom.
Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.
A szerelem nem hoz, soha nem hozott boldogságot. Éppen ellenkezőleg: szenvedés, harcmező, álmatlan éjszakák, örök bizonytalanság, hogy helyesen cselekszünk-e. Az igazi szerelem eksztázis és gyötrelem elegye.
Boldog vagyok, hogy létezik – mert megmutatta, hogy képes vagyok olyan szerelemre, amiről magam sem tudtam, és ez hálával tölt el.
Szeretnek, mert szeretnek. Nincs szükség okra a szerelemhez.
Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: „Miért szeretsz te engem?”Azt felelte: „Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel.”
Így vesztettük el a szerelmet. (…) Amikor elkezdtünk szabályokat alkotni arra, hogyan nyilvánuljon meg.
Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.
A nagy szerelem fölötte áll az e világi dolgoknak.
A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán – amikor véget ér az ifjúságunk – újra megfiatalít.
Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.
A szerelemhez vezető út nagyon nehéz. (…) Mert ez az út vagy az égbe röpít, vagy a pokolba taszít.
Az igazi szerelem ellenáll a távolságnak.
Az emberek azért ajándékoznak egymásnak virágot, mert a virágban benne van a Szerelem igazi értelme. Aki megpróbálja birtokolni, az látja, hogy mint hervad el a szépsége.
Mindig emlékezni fogok rá, hogy a szerelem a szabadság. Ez az a lecke, amelyet oly sok év után végre megtanultam. Ez az a lecke, amely száműzött, és ez az a lecke, amely most megszabadít.
Az élet egyetlen értelme a szerelem. Akinek nem sikerül találnia senkit, az nem mondhatja el magáról, hogy megvalósította az álmait.
Kinyitottam hát az ablakot, és vele együtt a szívemet. A szobát elárasztotta a napfény, a szívemet pedig elárasztotta a szerelem.
A szerelmet csak akkor találjuk meg, amikor szeretünk.
A szerelem az erő, amely megváltoztatja és jobbá teszi a világot.
Mindaddig, amíg nem jön valaki, aki értelmet ad neki, a Szerelem csak egy szó.
A szerelem nemcsak egy érzés: művészet. És mint minden művészethez, nem elég az ihlet, rengeteg munka is kell hozzá.
Egy kapcsolatot éppen a kihívások hiánya, a megszokás tud megölni. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy meglepjük a másikat.