Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságodra, semhogy képes lennék azt tenni, ami helyes.
Egy kapcsolat erejét, gyengéjét nem az mutatja meg, hogy mennyire rángatják, hanem hogy mekkora rángatás nem képes elszakítani.
A távollét csökkenti a közepes szerelmet – gyarapítja az erőset, mint ahogy a szél kioltja a lámpát, de szítja a tüzet.
Időbe telik megtalálni azt az egyet, aki éppannyira érdekes számomra, mint én az ő számára.
Az igazi szerelem útja egyszer sem sima.
Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk!
Az igazi szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben.
Ha azt tudom mondani valakinek, hogy „szeretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is”.
Bolond szerelemben öt esztendeig vártam rád. Én ostoba, nem tudtam, hogy szíved is olyan rideg, mint a szemed.
Az igazi szerelemnek kell fizetnie a balul sikerültért. Ez a fonákság, sajnos, mindig gyakori lesz, amíg a férfiak rá nem eszmélnek, mennyi virágot kaszálnak le a nők szívében az első hűtlenkedéssel.
Ha egy szívet nem lehet összetörni, akkor azzal a szívvel nem is érdemes foglalkozni.
Tudomásul kell vennünk, hogy a szerelem sem mentes a veszélytől, hogy azok, akik szeretik egymást, életre, halálra felelősek egymásért.
A szerelemhez vezető út nagyon nehéz. (…) Mert ez az út vagy az égbe röpít, vagy a pokolba taszít.
A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.
A távollét a szerelemnek olyan, mint a tűznek a szél: a kis lángot kioltja, a nagyot fellobbantja.
A féltékenység a köznépnek való. (…) Azoknak, akiknek csak ritkán és olyan kevés jut a gyönyör morzsáiból, hogy kénytelenek rajta úgy veszekedni és marakodni, mint koldusok egy darab kenyérhéjon.
Vannak, akiket a megpróbáltatások elszakítanak egymástól. Mások kapcsolatát, ahogy a miénket is, csak szorosabbá fűzik.
Akarlak téged. Kibírom, ha nem kapok meg valamit, amit nagyon szeretnék. De azt is tudom, hogyan kell megszerezni, amit akarok. Ez csak elhatározás kérdése.
Sosem megfelelő a hely és az időpont az igaz szerelemre. Véletlenül történik, egy szívdobbanás alatt, egyetlen felvillanással, egy lüktető pillanatban.
Egy igazi szerelemben csak erogén zónák vannak. Bárhol is értek egymáshoz, bele kell borzonganotok.
Minden szerelem többnyire önszuggerálás… Idő és cinkosság kell hozzá, hogy kialakuljon.
Szerelem nélkül élni bánat, de ha szerelmes vagy, kétszeres bánat.
Talán a szerelem is legenda, a lélek legendája, amelyben némelyek ösztönösen hisznek, mások meg addig töprengenek rajta, míg a végén ők is csak hisznek benne.
Jobban szeretlek, mint az egész világot együttvéve.
Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé.
A szerelemben egy férfi csak akkor győzhet, ha elfut.
A szerelem a szenvedések kimeríthetetlen forrása.
Nem lehet szerelem nélkül maradandó és becses dolgot alkotni.
Mi a különbség a szeretet és a szerelem között? Nem tudsz olyan közel lenni hozzám, hogy ne hiányoznál szüntelenül. Ez csak a szerelemben van.
Egy emberi lény szerelme egy másik emberi lény iránt: talán a legnehezebb feladat, amely ránk van bízva, alapvető feladat, végső próba és bizonyság, megmérettetés, amelyre minden más vizsga csak előkészület.
A sok bűvös dolog közül ez az egyik: nézni, ahogy alszik szerelmesünk – tekintetétől és öntudatától szabadon egy édes pillanatra a szívét ölelhetjük; mikor ennyire tehetetlen, bármennyire esztelen az érzés, éppolyan, amilyennek elképzeltük: színtiszta férfi és gyöngéd gyermek.
Engedd meg magadnak, hogy szerelmes legyél. Ha nem így teszel, elpazarolod az életed.
A szerelem határtalan, nem lehet korlátok közé szorítani.
A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet.
Csak a reménytelen szerelmes tudja, hogy mi a szerelem.
Hazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem.
A fej gyönge percei a szív legszebb órái.
A Szerelem – megosztani a másikkal a világot.
A szerelem tragédiája nem a halál vagy az elválás. A szerelem tragédiája a közömbösség.
Te nem félnél valakit annyira akarni, hogy már minden más mindegy legyen az életedben?
Ezen a földön mindenkinek megvan a maga kincse, ami rá vár. De ne felejtsd el, hogy csak az talál igazi kincset, aki a szívére hallgat.
Ha csak egy részedként élhetek tovább, nekem az maga a mennyország.
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.
Nagyon nehéz szakítani egymással, amikor már nem szeretjük egymást.
Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.
Minden nyárnak vége van egyszer. Beszélhetünk és megjátszhatjuk, amit akarunk, de ezen úgysem változtathatunk!
Fura, milyen könnyen megszakad a szív. Az enyém meg mindig is hajlamos volt rá.
És beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.
A szerelem azt jelenti… hogy képes vagy várni.
A szerelemben csak a jelennek van jelentősége. Aki a múltat firtatja, nem szeret igazán.