Jobb egy igazság kettőnél. (Mert egy az igazság.)
Elküldte, mint Pajzos a papot.
Azt sem mondta; eb vagy kutya.
Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom.
Ház nem templom. (Házasok közt megesik olykor a szóváltás.)
Ne hajitsd, mit ujjoddal elérhetsz.
Ha sokat akarsz enni, keveset egyél. Azaz ha sokáig akarsz enni, vagyis élni, tarts mértéket.
Csapon venni a lisztet. Rosz gazdasszonyra illik, ki a lisztet borért eladja.
Nem tölt galléra mellé. (Értsd utána: a bort, hanem megiszsza.)
Megesküdt a sut a kemenczével.
Rosz tisztviselő, ki délig alszik.
Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (A kenyér; aztán egyéb, a mi nem jól volt kezelve.)
Szent Pál harmadik égben tanult, mégsem mehetett mindennek végire.
Leveszem rólad a keresztvizet. (Azaz nem hagyok semmi jót rajtad, p. szidás, káromlás által.)
A legjobb fából soha nem épitnek. (Azaz szőlőfából.)
Fehér liliomnak is fekete árnyéka.
Az ősz haj dudazaj, de a ráncz már nem táncz. (Őszhajjal még lehet tánczolni, de ránczos vénséggel már nem.)
Pénteki szapulás, vasárnapi szitálás. (Gazdasszonyi fonákságra mondják.)
Farkasnak mutatsz erdőt.
Elment a sütni valója.
Kedves gyermeknek sok a neve.
Tréfából is lehet igazat mondani. (Azaz sértő szándék nélkül.)
A szelid tyuk hamar meglippen.
Ki gyermekért, ebért veszekedik, pad alá bujjék.
Ellenségeddel társpoharat ne igyál.
Elugrotta mint perki leány a férjhezmenést.
Gallér alá pök. (Megszégyenit, megront.)
Egy kárbul két kár. (Pl. Sánczot ás valaki földje szögletén, hogy arra ne járjanak és még beljebb vernek ösvényt.)
Van mit apritni a tejbe.
Egész nap ásitozik mint a Pruszkai gyermeke.
Kancsó fenekére veti a keresztet. (Igen szereti a bort.)
Annyit él az ember, mennyit örömmel él.
Ütött az órája.
Kivitte a lugját. (Meglakolt érette.)
Amit ma varr, holnap kifejti.
Tót nem ember.
Nem mindjárt bugygyan, mihelyt rállik, a pattantyu.
Ráncba szedni a gatyát. (Szigoruan fogni.)
Hol az ebéd, ott a vacsora. Régi vendéglátó szivességet tanusitó km.
Hadd vegyüljön mint a katona éneke. (Egy katona jó kedvvel mene templomba, s éneklés helyett danolni kezde. Katona uram, mondá szomszéda, nem ének az, hanem nóta. Mindegy felelé a vitéz, hadd vegyüljön a többivel.)
Én a kakas, kend a tyuk. (Én vagyok a hatalmasabb.)
Verőfényen szaggatsz köpenyeget.
Zörög mint ördög a lámpásban.
Megy belé, mint Szigyiribe a lágy kenyér.
Nehéz rakonczában tartani a nyelvet. (Harminczkét fog sem bir vele. )
Tudja Pál, mit kaszál.
Minden folyó végre a tengerbe ömlik.
Kutya van a kertben. (Közel van a baj, veszedelem.)
Nem azé a madár, aki utána jár.
Órajárásból is megitélhetni a várost.