Tarts szolgát, ha parancsolni akarsz.
Egy szivvel, lélekkel.
Régi szokás, régi erkölcs.
Ami szokás, illendő is.
Jó szokás tartja az országot.
Régi szokás törvénynyé válik.
Természetté válik a szokás.
Nem mind rosz, a mi szokatlan.
Könnyebb, amihez szoktunk.
Amint szokja, ugy fogja.
Ki mint szokja, ugy ropja.
Nehéz a szivet megcsalni.
Kinek mihez kedve, ott akad a szive.
Bánatos szivet akármi szó szele is megkeseriti.
Kinek-kinek szive tanácsadó.
Alázatos sziv is emelkedik magasan.
Kinek mi szivében, megtetszik szemében.
Kinek szive telve, megnyilik a nyelve.
Ki szitával, ki rostával. (Kiki a maga szokása szerint.)
Kiköti a szitát. (Szégyent vall; meggyaláz.)
Bolond, ki át nem lát a szitán.
Uj szita szegen függ, ó pad alatt hever.
Szinnel, izzel különbözünk egymástól.
Külső szin is tud ugy hazudni, mint a száj.
Legszebb szin az elpirulás.
Az ő vére sem szilvalé.
Koty belé, szilvalé, majd megborsolnak.
Kézre szokik a szilaj is.
Megvonni a szijat.
Ott is emlegetik az embert, a hol szidják.
Ki mást szid, maga vétkezik.
Bizik szépségéhez mint bak a szarvához.
Szépség és gazdagság hamar muló jószág.
Szépség és jámborság ritkán járnak egy nyomban.
Nincs oly szépség, melyhez több ne férne.
Ritka szépség irigy nélkül.
Szépség második ifjuság.
Könnyü a szépet szeretni.
Ha a szépnél szebb nem lenne, elbizná magát.
Ló is a szépre nyerit.
Senkinek a szép nem szakasztja száját.
Nincs kedvesebb, se rövidebb a szépnél.
Szép a szépet hamar ráveheti.
Addig szép akármi, mig szebbet nem látni.
Akárki is szereti a szépet.
Szebb a szép, ha magát nem ismeri.
Szeretjük a szépet, az eleven képet.
Szépért, jóért messze kell fáradni.
Sokan kérik a szépet, de csak egyé lesz.
Szépről szépen szoktak szólani.