Amint sipolsz, ugy tánczolsz.
Csuda féreg a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik vagy a tüzbe.
Veszedelmes falat a nyelv.
Tolvaj olvasatlan is elviszi a pénzt.
Nincs drágább a hegedüszónál: el is fáradsz, meg is fizetsz érte.
Hirmondó sem maradt.
Elvetett macskakölyök gyakran legtovább él.
Adj szállást a tótnak, kiver a házadbul.
Tudósok becsülete ifjak ébresztése.
Nem őszül meg a szamár feje.
A ló nyalkaság, az ökör gazdaság.
Kár a bolondra szép szót vesztegetni.
Pipával sem cserélnék meg vele.
Egy fecske nem csinál nyarat.
Kinek mi a tiszte, ahoz tartsa magát.
Vörös, mint a Judás haja.
Mi lóg ki belőle?
Ebet szőriről, madarat tollárul, embert társárul.
A lejtőt járja. (Lefelé jár szerencséje, méltósága.)
Bolonddal nem jó tréfálódni.
Czifra lakodalom, kevés jutalom.
Oly szelid hogy epéje sem keserü.
Nem gyermek kezébe való a kés.
Nem nagy hir a cigányokkal való harcz.
Fakó szekér, kender hám, mind a kettő rosz szerszám.
Nehéz két urnak szolgálni.
Nem szokott a kalmár otthon gazdagodni.
Isten szavát nem alku megvetni.
Senki sem irigyli a pad alatt.
Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.
Főzik a kapczáját.
Két hamar nem jó: hamar inni és hamar itélni.
Fülét, farkát elereszti.
Amint rakod a tüzet, ugy forralod a vizet.
Nekünk is nevetett a vak ló.
Rosz cselédnek kettő a mestere: szó és korbács.
Rá sem néz a lencsére.
Ki megveti szülék oktatását, hóhérkézre kerül.
Kit meg akar isten verni, eszét veszi el.
Okos mint a nádiveréb.
Magával hordja házát, mint a csiga.
Irigység sem találna benne hibát.
Ördögnek is sántája legbátrabb.
Nincs oly rut, ki magát szépnek ne tartsa.
Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat.
Addig a békeség, mig szomszéd akarja.
Ökör csak ökör, ha Bécsbe hajtják is.
Annyi haszna, mint döglött lovon a patkónak.
Ki magát kétszer adja veszedelemre, a szerencsét ne vádolja.
Ma is akkora árnyéka, mint tegnap.