Sólyom madárnak nem lesz galambfia.
Öröm: üröm, csak egy betüben különböznek.
Jó bornak, jó embernek eredetét ne kutasd.
Akkor vet lakatot, mikor már kilopták a fakót.
Ki a serény lovat sarkantyuzza, czigány kézre szánja.
Tyuk is kölessel álmodik.
Kinek mennyi pénze, annyi hitele.
Kellemetes mint husvét napján a keszőcze.
Ha barátodat titkon feded is: mások előtt dicsérd.
Nincs oly gonoszság, mely idővel ki nem nyilatkozik.
Azt véli: ő hajtja a gönczöl szekerét.
Ird homlokodra.
Fut mint a szeme vert.
Nincs oly hitvány eszköz, hogy hasznát ne lehetne venni.
Aki korpa közé vegyül, megeszik a disznók.
Föl nem éri ököllel.
Ki sokat kiván, keveset nyer.
Méreg kostolással is megárt.
Bokorral együtt lövik a nyulat.
Jámbornak hazája hol jól vagyon dolga.
Rajta hagyni keze szenyét. (Azaz nyomát; jelent ügyességet.)
Minden ösvény egy utra tart.
Ne ijeszsz oroszlánt: megijeszt.
Hüség csak a kutyához illik.
Házasság, kedvezés, király választás isten dolga.
Akárkihez is válik hasonló.
Barát beszél böjtről, de hasa teli van.
Nem lesz belőle prédikácziós halott.
Rekesztés madárnak, oltalom leánynak.
Tégy jól az ördöggel, pokolba visz érte.
Az oláhnak tenni, magyarnak igérni.
Okos embernél próbált dolog mind a só, mind a szó.
A mint forgatják a nyársat, ugy sütik a pecsenyét.
Éhes csikó abrakkal álmodik.
Kölcsönt kölcsönnel.
Ki sántával lakik, sántálni tanul.
Nem sokat nyom a latban.
Rókának róka fia.
Uri pompa, koldus konyha.
Se füle, se farka.
Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára.
Nagy fának, nagy árnyéka.
Tövisen keres szőlőt.
Ki mit nem tud, azon nem bánkódik.
Nem a ki akarja, hanem a kinek isten adja.
Poczkot is szeretnék, ha nem lopna.
Kifogy mindenéből, mint a koldus az énekből.
Föléledt benne a kutyavér.
A beteg mig piheg, mindig remél.
Könnyebb a leányt fölnevelni, mint férjhez adni.