Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej.
Az leszen baráttá, ki egyéb módon el nem élhet.
Mennyit fel, annyit le.
Sicz macska, molnáré a csöcs.
Egy tüznél több fazék is felforr.
Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor.
Verje meg a ragya.
A méreg csak méreg arany pohárbul is.
Halkkal jár, mint fenkő a kaszán.
A kövér has lomha.
Borotvája sincs, mégis borbély.
Fekete hollónak fekete a fia.
Fris mint az evet.
Ott is eltörik a jég, a hol legvastagabb.
Hátulsót harapják az ebek.
Őrizkedik, mint lud az eszterhától.
Farkas nem nézi a bélyeget.
Kard helyett guzsalyt vitat.
Akárki is szereti a szépet.
Több keserü mint édes van a szerelemben.
Olyan a kendőzéstől, mint az olajos korsó.
Le a kalappal!
Nem tudja becsülni a szerencsét, ki soha nem volt szerencsétlen.
Török, torok sok kárt tett az országban.
Tolongnak, mint esztenára a juhok.
Jobb száraz kenyér békével, mint a hizlalt borju pörlekedéssel.
Pokolbul nincs szabadulás.
Mit ád isten, azt ád. (Az isten hatalmas, az ördög nem alszik.)
Szabad, a mi illik.
Ritka mint a jó mostoha.
Elverték, mint a két fenekü dobot.
Ha biróvá lettél, ne hagyj arany irt kenni kezedre.
Nem vagyok lába kapczája.
Disznó orrára arany perecz.
Jó hirt, nevet nem gátolja sövény.
Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegény, mikor kaphatja.
Nincs öreg ló, csak rosz gazda.
Buslakodik mint a kereketört paraszt.
Piros mint a rózsa.
Királyi korona száll néha nád hajlékba.
Mennél vénebb, annál fösvényebb.
Ki mindennek barátja, mindennek bolondja.
Jákób szava, Ézsau keze.
Vékony emberség, vastag embertelenség.
Ifju asszonyon, malmon gyakori az igazitás.
Valóban okos nem képzelhet sokat magárul.
Négy dolog nem engedi magát eltitkolni: tüz, köhögés, szegénység, szeretet.
Szép a szépet hamar ráveheti.
Kiki szabad a magáéval.
Rutból lehet cifra, de nem szép.