Ott is emlegetik az embert, a hol szidják.
Nem messze mehetni a hazugsággal.
Ki meghiszi lovát, kantár marad nála.
Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá.
Kevés kell arra, hogy valaki szegény legyen.
Molnárbul lett biró.
Addig lépj a vizbe, mig kövét látod.
Magyarnak kalács, németnek korbács.
A nap sem fog rajta. (Tartósan szép.)
Nem tudom, mi lakik a bekötött zsákban.
Fürészporbul aranyat szed.
Szalmatüz fellobban, hamar is oda van.
Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona mit sem érnek.
Ki madarat tart, ganéj a fizetése.
Ki vaktában hányja veti kincsét, but arat.
Megelőzés győzés.
Jobb neked a nagy bokor mellett.
Nem fér a májához.
Annyira van innen oda, mint onnan ide.
Reménységgel könnyebb a szenvedés.
Mennél rühesebb, annál jobban vakarózik.
Nem kérdi az éhes has, hanyat ütött az óra.
Sötétben minden fehér feketét mutat.
A hol dög van, oda gyülnek a sasok.
Annyi mint a tarka kutya.
Ismeretes tolvajtól legjobban lehet őrizkedni.
Ki csinált, hogy be nem szegett?
Lator latrul veszi hasznát.
Észszel, ne szemmel fogj a házassághoz.
Rosz példa is jó a jónak.
Komor, mint a verembe esett farkas.
Megy mint a karikacsapás.
Róka ravasz tyukász.
Ha fátyol, legyen sarkig.
A mint köszönnek, ugy fogadják.
Igyál ökör, tóviz.
Árnyék után kapdos.
Várd végére az okos szót.
Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek.
Hasra feküdtek mint a lédecziek.
Késő fogytán a szük költés.
A tél hagyján! de a szele gonosz.
Jó lésza tart jó sövényt.
Sima farku a szerencse, hol futja, hol kergeti az embert.
Hadban legtöbb a vágott hus, legkevesebb a káposzta hozzá.
Mit használ a vaknak, hogy az apja látott.
Terepes rózsák is apró bimbóbul erednek.
Halász, vadász éhen kórász.
Hazája embernek, hol jól vagyon dolga.
Nem mind barátod, a ki reád mosolyog