Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.
Ki másnak vermet ás, maga esik belé.
Fölébredt a béles szagára.
Paczalra szokott s pástétomra vágyik.
Latrok szerzették a jó törvényt.
Hátulsó kerék el nem éri az elsőt.
Benőtt a feje lágya.
Szegény ember szándékát boldog isten birja.
Ette haszna, aludta bére.
Szük szüret, szük aratás egész házbomlás.
Minő a kérdés, olyan a felelet.
Kákán csomót keres.
Messze Buda sánta embernek.
Pénzzel járják a bucsut.
Minden seregély három szemet visz el a szőlőbül. (Két szem a magáé, fejében; egy a szájában.)
Farkas után a holló is élni akar.
Ha szomoru a gazda, gazdasszony is az oka.
Kiadtak rajta, mint pataiak a szürön.
Hasra feküdtek mint a lédecziek.
Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé.
Mézből sem jó a sok.
Ravaszságnak ravaszság jutalma.
Minden vetésnek legjobb a mutató vége.
Bölcs ember mindenütt otthon van.
Reszket érte, mint farkas a kis csikóért.
Ember emberrel jó.
Cimbalmosnak is néha öreg hurja szakad.
Jobb a gyermek sirjon, mint szüléi.
Nincs oly erős, kinek társa ne válnék.
Rátartja magát mint a két fülü szatyor.
Tovább van még komé, a nagy oltár.
Jó a hosszu kolbász és a kurta predikáczió. Sz.
Hol sok a tudomány, sok a titok.
Lovat is ad isten a jobbiknak.
Könnyü felkérni, nehéz megfizetni.
Le a kalappal!
Disznón gyapjat keres.
Rosz példa is jó a jónak.
Ha nyelvvel tüzöd rá, karddal se fosztod le.
Széjjel van, mint az özvegyasszony szénája.
Bolond likból bolond szél fu.
Okos ember: leánya van.
Eltüri a papiros, akármit irnak rá.
Szép ott adni, a hol senki se kér.
Fületlen gomb. (Hasznavehetlen jószág.)
Elméjében eszik, ki az evőt köszönti.
Ki szitával, ki rostával. (Kiki a maga szokása szerint.)
Bolondtul ritkán várhatsz okos szót.
Az egészség izét a betegség adja.
Szegénység nagyra viszi az embert.