Az élet valósága keveset számít annak, aki képzelete hatalmával uralkodik a tér és idő kettős királysága fölött.
Butának születni nem szégyen. Csak bután meghalni.
Akinek jó szíve van, azt az öröm látványa boldoggá teszi.
Előfordul, hogy azt kívánom, bárcsak vissza tudnék menni az időben, és semmissé tudnám tenni a szomorúságot; de úgy érzem, ha ezt tenném, akkor az örömöt is elkergetném.
A szenvedés vagy megtöri, vagy megteremti az embert.
Nem akarom, hogy kihasználjanak és kizsákmányoljanak!
Elérkezik az az idő, amikor el kell válni! Az öregek meg a fiatalok nem szoktak együtt maradni!
Túl kell tenned magadat félelmen és haragon. (…) És akkor ragyogó fény hatol a szívedbe, felolvasztja azt, ami megfagyott benne.