A boldogság egy totális pillanat, a teljesség pillanata. Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul legtöbbször teljesen váratlanul jön. Nem betervezhető, elhatározható.
Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni.
Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Végül nem azt szeretjük, amire vágyunk, hanem magát a vágyat.
Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.
A csoda csak arra talál rá, aki képes meglátni azt.
Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.
A félelemre hajlamos emberek a saját poklukban élnek.
