Szerző: admin
Bejelentkezés szükséges.
-
Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardestől:– Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtőernyő mindenkinek?– Nagyon ritka, hogy egy repülő lezuhanna, így mi nem tartunk ejtőernyőt!– Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindig van mentőcsónak… pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!
-
Hajtja a székely bácsi komótosan a szekerét. Egyszer csak lelassít mellette egy kocsi és kiszól a sofőr:– Bácsi, nem tudná megmondani merre van a tészta gyár?– Nem tudom fiam.A kocsi továbbhajt, a székely bácsi elgondolkozik, aztán utána kiált:– Jóember, nem a laskagyárat keresi?A sofőr örömmel tolat vissza:– De igen, tudja hol van?– Dehogy tudom, fiam.
-
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.Egyszercsak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:– No-no.Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:– No-no!Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.Mondja a székely:– No, azért!
-
A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához:– Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.– De hát fiam, ez nem savanyúkáposzta, hanem mákostészta.– Annak elég savanyú.
-
Székely bácsi komor arccal vacsorázik az étteremben: zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja a pincért:– Mondja, főúr, meg lehet kéri a zenekart, mit játsszanak?– Igen, uram. Mi volna a kívánsága?– Szóljon nekik, hogy amíg ebédelek, játsszanak inkább pókert.
-
Idős székely bácsi kimegy az udvarra pisilni. Mikor bejön a házba, az egész gatyaszára csupa víz. Megkérdezi tőle a felesége:– Mi az, esett az eső?– Nem, fújt a szél!
-
Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.– Kérem mondja el egy napját!– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…– Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.– Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek…
-
Komoly előkészületek övezik a többnyire december hónapban karácsony elött megtartott disznóvágást. A család minden tagja, és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek) majd kora hajnalban a dermesztő hidegben nekilátnak a tevékenységnek. A férfiaknál az első és kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka. Az első pohár pálinkát azért isszák meg, hogy rendre mindenkinek jöjjön meg a szeme világa. Ki ki lássa, hogy mi a feladata és tegye jókedvvel azt. A második pohárral azért isszák meg, hogy ne féljenek a disznótól se, hisz nem könnyű feladat lefogni azt. Amint az állat lelke eltávozott a testéből elkezdik becsülni…
-
December 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi köszöntővel – kántálással – és az ezt követő áldomással. István-napi, János-napi köszöntőnek, istvánozásnak is mondják. A 18. sz. második felében elterjedt névnapi köszöntőknek – amelyek több más szokással együtt az I. világháborút követő esztendőkben kezdtek elmaradozni –, rendszerint az elrecitált verses, ill. énekelt köszöntő-szöveg is velejárója volt. A legények…
-
Ez a népszokás a bibliai eseménynek, a betlehemi gyermekgyilkosságnak állít emléket. Amikor Herodes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra gerjedt és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket a kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: – kiáltás hangzik Rómában, hangos sírás és jajgatás. Ráchel siratja fiait, és vigasztalódni nem akar, mert nincsenek többé (Máthé 2, 16-18) Aprószent minden fiúcsecsemő. Az Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon. Vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek,…
-
Minden év májusa és augusztusa között kortárstalálkozót szerveznek a 30-, 40-, 50-, 60-, sőt az utóbbi években a 70 évesek is. Ezekre a találkozókra meghívják az ellető évben az adott faluban született-, illetve jelenleg ott lakó kortársakat. Az ünnepségeket általában szombat délutánra szervezik.Egy kortárstalálkozó általános forgatókönyve: délután gyűlekező a templom- vagy a kultúrotthon előtt; közös fényképek elkészítése; ünnepi szentmise; a templonból való kivonuláskor rokonok, ismerősök virággal köszöntik az ünnepelteket, a helyi fúvószenekar pedig alkalomhoz illő dalokat játszik; levonulás a temetőbe és az elhúnyt kortársak sírhantjainak megkoszorúzása; este zenés mulatság a vendéglőben. Forrás: http://www.csomafalva.ro
-
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.A legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt,…
-
Május az év legvirágosabb hónapja. Minden évben van egy kedves nap, amiről sohasem feledkezhetünk meg. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk. Az ember ösi kultúrájának föalakja a Nagy Isten Anya, a Magna Mater, aki a Mindenség és az istenek szülöanyja. A földdel, a természet termékenységével áll kapcsolatban. Az óind Prithivi, a nyugati sémi Asirat, a kis-ázsiai Kübelé, s a görög Gaia és Rheia alakja is egy maghaló és feltámadó istenhez…
-
A Hírek bár hasonlóak a Tartalomhoz, mégis más céllal és más képességekkel rendelkeznek. Lehetőséget adnak arra, hogy a honlapon (egy meghatározott helyen, vagy a tartalomhoz kapcsolódva friss híreket jelenítsünk meg). Hírek hozzáadása Felhasználó Menü / Új cikk hozzáadása A megjelenő felületen az alábbiakat találjuk Cím – Rövid cím Kategória -Hírek Cím másképpen – nem szükséges kitölteni (automatikus funkció) Címkék – Válasszunk a hírekhez kapcsolodó kulcsszavakat, vesszővel elválasztandó. (Nem kötelező mező). Kiemelt – A kiemelt opció a cikkek megjelenítése során adott esetekben előtérbe helyezi a cikket. (Fontos hírek kerülnek kizárólag kiemelésre) Publikált – Ezen opció a cikk megjelenítésére szolgál (publikálás). Alaphelyzetben minden cikk automatikusan publikálódik…
-
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem ismerő „aranykor” emlékét. Ezeken a napokon minden hivatal zárva volt, a rabszolgákat uraik megajándékozták, asztalukhoz ültették, sőt, kiszolgálták őket a lakomákon. A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep. A farsang lényege a tél temetése és a tavasz eljövetelének ünneplése. Az álarcok, mint maszkok és a felvonulás sok helyen…
